Vulkán Társulás a háttérben

Vendégposzt

2018. május 25. - Vulkán Társulás

Vajon a Vulkán Társulás Életmód Táboraiban csak a fiatalok tudnak fejlődni? Netán felnőttként is kaphat az ember egy új nézőpontot? 

vulkan_a_hatterben.jpg

Én, mint a Vulkán Társulás alapítója nagyon sokszor írtam le és mondtam el a tapasztalataimat, a felismeréseimet a programjaink után. Bevallom nagyon büszke vagyok arra, amit 3 év alatt elértünk és amit még el fogunk. A legtöbb esetben az én szemszögemből kaptok betekintést a munkánkba. Nagy örömömre a május 8-i Magyar Majálison két bátor kis táborlakónk is megosztotta a közönséggel az élményeit.

Viszont a "harmadik oldal", vagyis a háttérben dolgozók, az önkéntesek eddig csak egy alkalommal a "Félsz vagy Élsz?" motivációs előadáson kerültek előtérbe. Ők mindannyian hatalmas szerepet játszanak abban, hogy a programjainkon részt vevő fiatalok felejthetetlen élményekkel távozzanak tőlünk. Ezért most be is fejezem az írást és átadom a virtuális tollat kollégámnak Tibornak, hogy ossza meg veletek a gondolatait és a tapasztalatait a Vulkán Társulásról.

Sziasztok!

Mielőtt leírnám a véleményemet és a tapasztalataimat néhány dolgot fontosnak érzek megemlíteni, hogy kerek legyen a történet. Ígérem gyors leszek és nem foglak benneteket sokáig untatni a háttérsztorival.

2016. június 1-én csatlakoztam a Mikóczi Hús céghez és ezzel együtt a bekerültem a Vulkán Társulás életébe. Mindez 2 nappal az I. Életmód Tábor előtt történt, amin én is részt vettem. Igaz, akkor még nem sokat tudtam, hogy miről is szól, mi a célja és egyáltalán mi ez. Két napig mondjuk úgy kóvályogtam a táborban és próbáltam értelmezni, hogy mit is látok.

Az életemnek egy elég nehéz szakaszát éltem akkor, magam alatt voltam és egy elgázolt macskában is több életkedv volt, mint bennem. Ott viszont azt láttam, hogy mindenki vidám, felszabadult és pozitív. Teljesen máshogy tekintettek a világra, mint én. Nagyon fura volt és bevallom picit kényelmetlen is.

22014568_1400344803406838_75895269_n_1.jpg

Kezdve azzal, hogy mindenki nagyon nyitott volt és öleléssel köszöntötték egymást. Na rólam tudni kell, hogy introvertált típus vagyok és ez a fajta közvetlenség távol áll tőlem. Pontosabban távol állt, de ebben is fejlődök. De térjünk vissza a Táborhoz. Ott állok, nézem a mosolygós arcokat és azon gondolkozom, hogy mit keresek én itt? Annyira illettem oda, mint rögbijátékos a kifutóra. Még a második nap végén sem tisztult ki a kép.

Számomra az adakozás és mások megsegítése sosem volt az első helyen. Persze, ha valakinek szüksége volt segítségre, akkor szívesen segítettem. De sosem éreztem, hogy nekem ez a küldetésem. És most egy olyan helyre kerültem, ahol ez központi szerepet játszott.

Ahogy teltek a hónapok és egyre jobban a részesévé váltam a cég és a Vulkán életének, megértettem, hogy mi is áll a háttérben. Nem önös érdekek, nem az elismerés, hanem az önzetlenség. Márciusban elkísértem Ferit Nagymegyerre egy középiskolai előadásra és láttam, hogy már 2 óra alatt milyen áttöréseket lehet elérni. Az egyik lány az előadás hatására döntötte el, hogy beadja a főiskolai jelentkezését. Nagyon jó élmény volt.

A legnagyobb felismerést viszont a II. Életmód Táborban kaptam. Itt már a szervezésben is aktívan részt vettem. Elképesztő volt látni, ahogy a péntek reggel még félénk gyerkőcök hogyan tették magukévá a tábor hangulatát. Az ismerkedős játékok és az első, őszinteségről szóló eladás nagyon jól megalapozta a későbbi hangulatot.

Én magam is nagyon sokat tanultam a táborban mind az előadóktól, moderátoroktól és a fiataloktól. Saját szememmel láttam, hogy a hozzám hasonló befelé forduló gyerekek hogyan nyitnak a többiek felé. Csodálatos volt, a pozitív hangulat, a segítőkészség gyakorlatilag tapintható volt a levegőben. Vasárnap estére fizikálisan teljesen kimerülve mégis lélekben feltöltődve vettünk búcsút a fiataloktól. Minden cent, minden egyes perc, amit a Tábor szervezésére fordítottunk teljesen megérte.

csapat.jpg

Csak egy dolgot sajnálok, hogy az én gyerekkoromban nem voltak ilyen táborok, nem volt egy Vulkán Társulás aki segített volna a falakat és gátakat még fiatalon lerombolni. Én ezt mind most pótolom be 30 évesen.

Nagyon hálás vagyok, hogy a részese lehetek egy új kezdeményezésnek. Nagy erőkkel készülünk a III. Életmód Táborra és hiszem, hogy még sok szempontból zseniális másodikat is felül tudjuk múlni

A végére csak annyit tudok mondani, hogy szívből ajánlom a III. Életmód Tábort minden introvertált fiatalnak, akik nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal és akiket a gátlásaik is visszafognak. Ezen a helyen megkapjátok a segítséget, hogy kijöjjetek az árnyékból. Többé nem kell a háttérben meghúzódnotok.

Csatlakozzatok hozzánk és döntsétek le a belső falaitokat!

Sziasztok!

P.T.

A bejegyzés trackback címe:

http://vulkantarsulas.blog.hu/api/trackback/id/tr5613994462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.