Vulkán Társulás a háttérben

Vendégposzt

2018. május 25. - Vulkán Társulás

Vajon a Vulkán Társulás Életmód Táboraiban csak a fiatalok tudnak fejlődni? Netán felnőttként is kaphat az ember egy új nézőpontot? 

vulkan_a_hatterben.jpg

Én, mint a Vulkán Társulás alapítója nagyon sokszor írtam le és mondtam el a tapasztalataimat, a felismeréseimet a programjaink után. Bevallom nagyon büszke vagyok arra, amit 3 év alatt elértünk és amit még el fogunk. A legtöbb esetben az én szemszögemből kaptok betekintést a munkánkba. Nagy örömömre a május 8-i Magyar Majálison két bátor kis táborlakónk is megosztotta a közönséggel az élményeit.

Viszont a "harmadik oldal", vagyis a háttérben dolgozók, az önkéntesek eddig csak egy alkalommal a "Félsz vagy Élsz?" motivációs előadáson kerültek előtérbe. Ők mindannyian hatalmas szerepet játszanak abban, hogy a programjainkon részt vevő fiatalok felejthetetlen élményekkel távozzanak tőlünk. Ezért most be is fejezem az írást és átadom a virtuális tollat kollégámnak Tibornak, hogy ossza meg veletek a gondolatait és a tapasztalatait a Vulkán Társulásról.

Sziasztok!

Mielőtt leírnám a véleményemet és a tapasztalataimat néhány dolgot fontosnak érzek megemlíteni, hogy kerek legyen a történet. Ígérem gyors leszek és nem foglak benneteket sokáig untatni a háttérsztorival.

2016. június 1-én csatlakoztam a Mikóczi Hús céghez és ezzel együtt a bekerültem a Vulkán Társulás életébe. Mindez 2 nappal az I. Életmód Tábor előtt történt, amin én is részt vettem. Igaz, akkor még nem sokat tudtam, hogy miről is szól, mi a célja és egyáltalán mi ez. Két napig mondjuk úgy kóvályogtam a táborban és próbáltam értelmezni, hogy mit is látok.

Az életemnek egy elég nehéz szakaszát éltem akkor, magam alatt voltam és egy elgázolt macskában is több életkedv volt, mint bennem. Ott viszont azt láttam, hogy mindenki vidám, felszabadult és pozitív. Teljesen máshogy tekintettek a világra, mint én. Nagyon fura volt és bevallom picit kényelmetlen is.

22014568_1400344803406838_75895269_n_1.jpg

Kezdve azzal, hogy mindenki nagyon nyitott volt és öleléssel köszöntötték egymást. Na rólam tudni kell, hogy introvertált típus vagyok és ez a fajta közvetlenség távol áll tőlem. Pontosabban távol állt, de ebben is fejlődök. De térjünk vissza a Táborhoz. Ott állok, nézem a mosolygós arcokat és azon gondolkozom, hogy mit keresek én itt? Annyira illettem oda, mint rögbijátékos a kifutóra. Még a második nap végén sem tisztult ki a kép.

Számomra az adakozás és mások megsegítése sosem volt az első helyen. Persze, ha valakinek szüksége volt segítségre, akkor szívesen segítettem. De sosem éreztem, hogy nekem ez a küldetésem. És most egy olyan helyre kerültem, ahol ez központi szerepet játszott.

Ahogy teltek a hónapok és egyre jobban a részesévé váltam a cég és a Vulkán életének, megértettem, hogy mi is áll a háttérben. Nem önös érdekek, nem az elismerés, hanem az önzetlenség. Márciusban elkísértem Ferit Nagymegyerre egy középiskolai előadásra és láttam, hogy már 2 óra alatt milyen áttöréseket lehet elérni. Az egyik lány az előadás hatására döntötte el, hogy beadja a főiskolai jelentkezését. Nagyon jó élmény volt.

A legnagyobb felismerést viszont a II. Életmód Táborban kaptam. Itt már a szervezésben is aktívan részt vettem. Elképesztő volt látni, ahogy a péntek reggel még félénk gyerkőcök hogyan tették magukévá a tábor hangulatát. Az ismerkedős játékok és az első, őszinteségről szóló eladás nagyon jól megalapozta a későbbi hangulatot.

Én magam is nagyon sokat tanultam a táborban mind az előadóktól, moderátoroktól és a fiataloktól. Saját szememmel láttam, hogy a hozzám hasonló befelé forduló gyerekek hogyan nyitnak a többiek felé. Csodálatos volt, a pozitív hangulat, a segítőkészség gyakorlatilag tapintható volt a levegőben. Vasárnap estére fizikálisan teljesen kimerülve mégis lélekben feltöltődve vettünk búcsút a fiataloktól. Minden cent, minden egyes perc, amit a Tábor szervezésére fordítottunk teljesen megérte.

csapat.jpg

Csak egy dolgot sajnálok, hogy az én gyerekkoromban nem voltak ilyen táborok, nem volt egy Vulkán Társulás aki segített volna a falakat és gátakat még fiatalon lerombolni. Én ezt mind most pótolom be 30 évesen.

Nagyon hálás vagyok, hogy a részese lehetek egy új kezdeményezésnek. Nagy erőkkel készülünk a III. Életmód Táborra és hiszem, hogy még sok szempontból zseniális másodikat is felül tudjuk múlni

A végére csak annyit tudok mondani, hogy szívből ajánlom a III. Életmód Tábort minden introvertált fiatalnak, akik nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal és akiket a gátlásaik is visszafognak. Ezen a helyen megkapjátok a segítséget, hogy kijöjjetek az árnyékból. Többé nem kell a háttérben meghúzódnotok.

Csatlakozzatok hozzánk és döntsétek le a belső falaitokat!

Sziasztok!

P.T.

Az Életmód Táborról a Pátria Rádióban 2018.5.13

Neked már van programod július elejére? Szeretnél három felejthetetlen napot eltölteni egy olyan csapat tagjaként, akik előtt fényes jövő áll? Meg akarod tudni, hogyan veheted a saját kezedbe már egészen fiatalon az életed irányítását?

Ezeken felül még sokkal több mindennel gazdagodhatsz a III. Életmód Táborban 2018. július 6.-8. között. Egy a Csallóközben új, de még Európában is ritkán használt módszerrel szerezheted meg egy boldog élet kulcsát.

Többek között ezt is elmondhattam a Pátria rádió Vasárnap Délután című műsorában. Ha szeretnéd tudni mit adhat neked a III. Életmód Tábor, kérlek hallgass bele a beszélgetésünkbe.

Szívből köszönöm Kossár Georginának az interjút.

Namaste!

 

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

Vulkán Társulás: Az Életmód Táborról a Magyar Majálison

Szerinted miről tud egy ember a legőszintébben beszélni? Arról, amit a saját bőrén tapasztalt, amit átélt. 

Én is több alkalommal írtam a blogunkon, beszéltem a videóimban arról, hogy miről szól a Vulkán Társulás munkája. Mit adtak nekem az Életmód Táborok és az iskolai megmozdulások. Viszont ki tudná pontosabban elmondani, hogy a csallóközi tehetséges fiataljaink mi mindennel lettek gazdagabbak, mint ők maguk?

Nekem és a csapatom tagjainak mindig nagy öröm és megtiszteltetés, mikor a Vulkán munkájáról, a céljainkról és az ambícióinkról kérdeznek. De még ennél is nagyobb boldogság költözik a szívünkbe, amikor a kis táborlakóink beszélnek csillogó szemekkel a pozitív élményeikről és a megszerzett tudás hasznosságáról.

Így történt ez 2018. május 8-án is egy szép napsütéses tavaszi délutánon a dunaszerdahelyi Magyar Majálison. A színpadon lehetőséget kaptunk, hogy a hallgatóságnak elmondjuk miért tört felszínre 2015-ben a Vulkán Társulás. Két nagyon bátor kis fiatal, Kelemen Lacika és Bartal Dórika pedig elvállalta, hogy feljön a színpadra és saját szavaikkal mondják el milyen változást hozott az életükben a II. Életmód Tábor.

Gondolj csak bele, milyen bátorság szükséges ahhoz, hogy kiállj emberek elé, és beszélj saját magadról, az életedről? Sok felnőtt nem képes ezt megtenni a gátlásai miatt. Lacika nagyon szépen megfogalmazta, hogy ő azzal a céllal érkezett a tavalyi táborba, hogy bátorságot kapjon, hogy az önbizalma megerősödjön. Mit gondolsz, ez sikerült neki? Kell annál jobb bizonyíték, mint, hogy ezt el merte mondani?

Dóri számára fontos volt, hogy már fiatalon megtanuljon gazdálkodni a pénzzel és új barátokat szerezzen. Ez szintén lényeges dolog, mivel sok fiatalnak és felnőttnek is problémát okoz a pénz kezelése. Sajnos ezt az iskolában nem tanítják, pedig a mai világban elengedhetetlen. Ez igaz a csapatmunkára is. Mennyivel könnyebb úgy boldogulni az életben, ha támogató emberek csoportja vesz körbe?

Az utolsó kérdésem az volt, hogy mit építettek be a mindennapi életükbe az Életmód Táborban megszerzett tudásból. Bevallom Lacika válasza még egy kicsit engem is meglepett. Nemrégiben megvádolták egy olyan dologgal, amit nem ő követett el. Most álljunk meg egy pillanatra. Te mit tennél ebben a helyzetben, ha téged hibáztatnak miközben ártatlan vagy? Biztosra veszem, hogy a legtöbben indulatból, első felindulásból azonnal visszatámadnak és hevesen tiltakoznak, igaz? Mondjuk úgy, ez egy természetes önvédelmi reflex.

Ezzel szemben mit tett Lacika? Várt, nem reagált azonnal a programból, amely ott fut mindannyiunkban. Tudta, hogy ártatlan, megfogta azt az állapotot, ami inger és válasz között van. Tudatosan cselekedett, mert megélte a jelent. Erre sok felnőtt is képtelen.

Miközben hallgattam a színpadon mellettem állókat, hatalmas öröm töltött el. Ezek azok a pillanatok, a pozitív visszajelzések, amik adják nekünk az újabb lökést, hogy igenis szükséges segíteni és támogatni a fiatal felnövekvő generációt. Nem beszélve arról, hogy minden csepp befektetett energia megérte. Köszönöm és nagyon-nagyon hálás vagyok.

Most a saját szemeddel is láthatod, hogy milyen áttöréseket értek el a fiataljaink mindössze 3 nap alatt. Hidd el nekem, erre te is képes vagy, benned is ott van a tehetség. Mi segíthetünk neked, hogy a felszínre hozd. Annyi a dolgod, hogy regisztrálsz és részt veszel 2018. július 6.-8. között a III. Életmód Táborban. Garantálom, hogy a harmadik nap végére új színben fogod látni a világot.

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

Namaste!

 

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

Vulkán - Lehetőség egyben felelősség

Létezik-e nagyobb lehetőség, mint a jövő generáció elméinek pozitív formálása? Emellett van-e nagyobb felelősség, mint a sikeres élethez szükséges tudást átadni?

lehetoseg_felelosseg.jpg

Hol volt, hol nem volt, a Duna partján is túl élt egy Fiú. Már fiatalon látszott rajta, hogy mekkora tehetsége van a zenéhez. Ösztönösen érezte a ritmust, a hangszerek új életre keltek a kezében. Sajnos egy olyan közegben élt és tanult, ahol egyáltalán nem támogatták. A szülei más utat szántak neki. Egy jómódú családba, két jogász gyermekeként születettet, ezért már fiatalon kijelölték számára az utat. És a zene nem illett bele ebbe a képbe, mert hogy néz az ki, hogy az ő fiúk muzsikusként fogja keresni a kenyerét?

A szülei és tanárai fiatalon megtörték a lelkesedését, és csak az előre kijelölt úton tanulhatott tovább. Nem volt érzéke a joghoz, nem szerette a paragrafusok és a törvények világát. Szenvedett az iskolában és csak nagy nehézségek árán tudta elvégezni. A Fiúból férfi lett, a szülei legnagyobb örömére le is diplomázott és elkezdte élni valaki más életét. Mert az nem az ő általa választott életstílus volt.

Kapott állást, jól is keresett, de egyre boldogtalanabbá vált. Az irodájában ülve és a tárgyalóteremben is csak a zenét hallotta a fejében. De ez már nem az a vidám, örömteli dallam volt, mint gyerekkorában. Szomorúság és bánat járta át a ritmust. Egyre több hibát követett el, a karrierje megfeneklett. De hála szülei kapcsolatának végül kapott egy látszat munkát, amely nem járt felelősséggel, de jól mutatott az életrajzban. 

Soha nem merte meghozni a nagy döntést, hogy felhagy eddigi életével és belevág az ismeretlenbe. Nem volt meg a bátorsága, hogy otthagyja a felépített egzisztenciáját, a külvilág számára mutatott fényes gyönyörű látszatot és azt az életet élje, amire a lelke mélyén vágyik. A világ pedig szegényebb lett egy boldog, zseniális zenésszel.

Mit gondolsz, milyen jövője lett volna a Fiúnak, ha gyerekkorában támogatják? Ha nem megtörik a lelkesedését, hanem bátorítják? Lehet, most azt gondolod, hogy a szülei és tanárai csak jót akartak neki, mert egy semmitmondó jogi állás is többet ér, mint a bizonytalan művész élet.

Én viszont azt mondom, hogy sikeres és boldog jövő várt volna rá. Tudod, hogy miért? Mert szívből szerette a zenét, ha kapott volna lehetőséget, hogy kibontakozzon sikeressé vált volna. Képzeld magad a helyébe. Ha felnőttként azt a munkát végezhetnéd, amit valóban szeretsz, amiben istenigazából jó vagy, akkor örömmel telne minden munkanapod.

Sajnos ha körbenézünk a világban azt látjuk, hogy reggelente boldogtalan emberek ülnek a buszokon, autókban. Kedvtelenül, lehajtott fejjel beballagnak a munkahelyükre és már reggel azt várják, hogy mikor mehetnek el onnan. Fiatalon nekik is voltak álmaik, de hiányzott a támogatás.

shutterstock_24114604.jpg

A gyermekeink pedig ezt látják. Cél nélkül tengődnek és várják, hogy valami majdcsak történik. Rengeteg közöttük a tehetséges fiatal, akikben hatalmas potenciál rejlik. És itt jön képbe a mi felelősségünk. Mikor életre hívtuk a Vulkán - tehetséggondozó társulást, első számú célunkká tettük, hogy segítsük a tehetséges, fejlődésre vágyó fiatalokat

Ahogy egyre több fiatallal találkoztunk a rendezvényeinken és jutottunk el iskolákba, úgy vált egyre világosabbá a problémák mélysége. Láttuk a sok tehetséget, akik egyszerűen nem tudták, hogy merre induljanak tovább. Voltak álmaik, de nem tanították meg nekik hogyan tudják azokat elérni. Megismertünk olyan tanárokat, akik próbáltak ebben segíteni, de nekik is meg van kötve a kezük. Nem írhatják felül a kiadott tantervet.

Nekünk, a Vulkán Társulásnak viszont megvan a lehetőségünk, hogy a táborainkban átadjuk a szükséges tudást. Azzal, hogy a fiatalok eljönnek a rendezvényeinkre és meghívnak minket az iskolákba óriási lehetőséget kapunk. De a mérleg másik felén ott a felelősség, hogy kellő odafigyeléssel ültessük el a magokat az elméjük táptalajába

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában adjuk át a tudásunkat és tapasztalatukat. Ezért dolgoztuk ki a "játszva tanulás" technikáját. Nagyon ritka, hogy egy tananyaggal fel tudják kelteni a tanulók érdeklődését. Ennek az az eredménye, hogy csak magolni fognak. Pár napig fog emlékezni az anyagra, de garantálom, hogy hetekkel, hónapokkal később már halvány lila gőze sem lesz róla, hogy mit tanult.

Mi viszont a táborban ezt megfordítottuk és az érzelmekre összpontosítva oktattunk. Sok vizuális anyagot használtunk, gyakorlatokat csináltunk és teljesen bevontuk a gyerekeket a tanításba. Semmit nem erőltettünk rájuk, úgy tanítottunk, ahogy tanulni tudtak. Mindent példákkal szemléltettünk nekik a saját mindennapjaikból. Ezáltal sokkal gyorsabban ment át a tudás. És ezek az ismeretek évek múlva is megmaradnak a fejekben.

20205861_1341894589251860_796701925_o.jpg

A mi meglátásunk és a tapasztalatunk alapján sokkal könnyebb és élvezetesebb ezzel a hozzáállással tanítani a fiatalokat. A diákok örömmel fogják magukhoz venni az új tudást, ha megértik milyen gyakorlati hasznuk származik ebből. Ezáltal életük végéig folytatni fogják a tanulást.

Ezzel a szemléletmóddal dolgoztuk ki a III. Életmód Tábor programját. Ha te is meg akarod ismerni a tanulás és az önfejlesztés új dimenzióját, vagy szeretnéd, hogy a gyermeked felkészülten nézzen szembe a rá váró kihívásokkal, akkor regisztrálj a 2018 július 6.-8. között megrendezésre kerülő III. Életmód Táborba. Tudd meg, hogy milyen érzés, mikor lelkesen kezdesz minden napot.

Ha szeretnél addig várni, hogy jobban megismerj minket és a motivációnkat, akkor 2018. május 8-án látogass el a dunaszerdahelyi Magyar Majálisra. Nagy szeretettel várunk és örömmel válaszolunk a kérdéseitekre. 

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

Miért fontos már fiatalon adakozni?

Neked mi az első gondolat, ami az adakozásról az eszedbe jut? Azt gondolod, hogy csak a felnőtteknek kell adniuk másoknak?

adakozas.jpg

Az utóbbi időben megfigyeltem, hogy az adakozás témája nagyon megosztja az embereket. Van, aki szerint nagyon fontos dolog segíteni az arra rászorulóknak. Mások szerint teljesen felesleges, mert nem hoz érdemi változást. Ráadásul egyre többet hallani csalásokról és visszaélésekről.

Ha körbetekintünk, és megnézzük milyen trend uralkodik a világban, láthatjuk, hogy sok esetben önző érdekek húzódnak az adakozás mögött. Úgy gondolom, hogy a felszínen többnyire udvariasak vagyunk, de valójában a legtöbben csak saját magukra gondolnak.

A legtöbben bele sem gondolnak, hogy a belső gondolataiknak teremtő ereje van. Ha te azt gondolod, hogy ki fognak használnak, akkor bizony olyan személyeket fogsz bevonzani az életedbe, akik ezt megteszik. Ha a világra egy gonosz helyként tekintesz, ahol csak a legerősebb marad életben, ahol az ember embernek farkasa, mindig találkozni fogsz egy nálad erősebbel.

Ha viszont a jót keresed az emberekben, akkor meglepődve fogod tapasztalni, hogy mennyi őszinteséget, megértést és jóakaratot találsz. Összefoglalva, az élettől azt fogod kapni, amire tőle számítasz, amit a gondolataiddal megteremtesz magadnak.

Ez igaz az adakozásra is. Ha adakozol, azt mindig hátsó szándék nélkül tedd, jó érzéssel a szívedben, és amint adtál rögtön felejtsd is el. Saját tapasztalatból írom, hogy azért a "cserére" ügyelj, és ne ess át a ló túlsó felére. Ez a helyes ösvény, ugyanis, ha jó érzéssel segítettél, az visszaáramlik hozzád, mert ami körbe megy, az körbe jön

30785294_1600999026674747_1823217373_n.jpgSokan gondolják, főleg fiatal korban, hogy nincs miből adakozniuk. De ne gondolj mindig nagy dolgokra, ajándékokra. Mert mire gondolunk legtöbbször, hogy csak pénzt lehet adni. De ez nem igaz, mindig tudsz adni, néha elég egy mosoly, egy kedves gesztus, egy olyan ember irányába, aki éppen maga alatt van. Még ki sem kell ejtened a szádon, elég, ha gondolatban küldesz neki jókívánságokat. A lényeg, hogy mindig jó érzéssel, szeretettel csináld. Ilyen egyszerű és talán ezért csinálják olyan kevesen.

Amiket eddig írtam, annak igazában teljesen biztos vagyok, mert a saját bőrömön tapasztaltam. A 2012-ben elindult Átalakulásom előtt is fontos volt számomra az adakozást. De nem képezte annyira fontos részét az életemnek, mint manapság. Ehhez a felismeréshez egy nagyon kemény leckén át vezetett az út. A családommal egy drámai esetet éltünk át, amit nem kívánok senkinek. Nem akarom újból feleleveníteni az emlékeket, de ha bővebben szeretnél róla olvasni, A nagy Átalakulás című könyvemben megosztom veled.

A lényeg, hogy az univerzum a segítségünkre sietett én pedig tettem egy fogadalmat, hogy a fiatalokat fogom segíteni. Ami tragédiának indult végül egy nagyszerű dolog megszületéséhez vezetett. Itt is érvényes az örök törvény: "minden rosszban megtalálható a vele egyenértékű jó is". 

A fogadalmamat betartva 2015. májusában életre hívtuk a Vulkán - tehetséggondozó társulást és megtaláltam az én nagy "MIÉRT?"-emet. Azóta az adakozás az életem és a vállalkozásom szerves része lett. Bevallom párszor már megkaptam a fejmosást a barátaimtól, hogy túl sokat adunk. 

Még csak 3 év telt el, de a Vulkán Társulással már hatalmas utat tettünk meg. Hála a családomnak és barátaimnak egyre nagyobb célokat tudunk kitűzni és elérni. 2018-ban pedig eljutottunk oda, hogy július 6.-8. között 3. alkalommal tudjuk megrendezni az Életmód Táborunkat.

A tavalyi évben a tábor után teljes bizonyosságot kaptunk arról, hogy jó úton járunk. Külön foglalkoztunk azzal, hogy megismertessük a fiatalokkal az adakozás fontosságát. Ami viszont még minket is meglepett, hogy mennyire gyorsan tették magukévá a mondanivalóját. Már az első napon, délben rendeztünk egy rövid akadályversenyt. A kis győztesünk pedig a nyereményként kapott könyvet odaadta egyik társának, mivel ő már olvasta. Kérhetett volna helyett egy másik könyvet, de ő inkább az adakozást választotta. Csodálatos és megható pillanat volt.

Láthatod, hogy nem kell azonnal drága holmikra gondolni. Hidd el, annak a lánynak, aki megkapta a könyvet sokkal többet jelentett néhány papírra vetett szónál. Aki pedig elajándékozta tiszta szívvel és jó érzéssel tette, ami előbb vagy utóbb visszafog hozzá áramlani. Kurt Cobain szavaival élve: 

"bárki, aki elég indíttatást érez, hogy alkosson és ne elvegyen, tiszteletet érdemel."

kozony.jpg

Engem ezért is bánt, mikor látom az embereket az utcán, akik közönyösen tekintenek a rászorulókra. Fiatalok és idősek rezzenéstelen arccal képesek nézni nap mint nap mások szenvedését. Úgy gondolják, hogy nem az ő felelősségük segíteni. Előre, ismeretlenül ítélkeznek mások felett, pedig nem tudják, hogy a szerencsétlen milyen utat járt be eddig, min ment keresztül. Egyszerűbb megbélyegezni a másikat. Ez a szemléletmód pedig egy embertelen kor képét vetíti előre.

Mi a Vulkán Társulással viszont hiszünk az emberi jóságban. Tudjuk, hogy egy boldog jövő kulcsa a fiataljainkban van. Ők jelentik azt a szilárd alapot, amire építkezhetünk. Ehhez viszont meg kell adni nekik a tudást, ami segíteni fogja őket a sikeres felnőtté válás rögös útján. Mi ezért vagyunk, ezt a célt tűztük ki magunk elé és dolgozunk érte nap mint nap.

Tudom jól, hogy az ember a legtöbb esetben azt hiszi el, amit a saját szemével lát. Ezért nagy szeretettel várunk téged is a következő nyilvános szereplésünkön, 2018. május 8-án a dunaszerdahelyi Magyar Majálison. Május 8-án személyesen beszélhetsz velünk, kérdezhetsz és még többet megtudhatsz a Vulkán - tehetséggondozó társulásról és júliusi III. Életmód Táborról.

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

 

Április 22. - A Föld napja

fold_napja.jpg

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Mit gondolsz, honnan ered ez a mondás? Elárulom, hogy ez a Föld napja mozgalom jelmondata, április 22. pedig hivatalosan a Földanya Nemzetközi Napja. Nekem nagyon tetszik ez az elnevezés, mert szépen leírja, hogy mit is jelent az egész emberiségnek a Föld.

Tekintsünk vissza a régmúltba, hogy mit is jelentett őseinknek a bolygónk. Manapság szeretjük hangoztatni, hogy technikailag, szellemileg és értelmileg mennyit fejlődtünk az évezredek alatt. Arról viszont "megfeledkezünk", hogy mindezért milyen árat fizettünk. Ahogy folyamatosan vettük át az uralmat bolygónkon, hódítottuk meg a felfedezetlen területeket és tettük magunkévá a rejtett kincset, úgy kerültünk tőle egyre távolabb.

Elődeink még tisztelték, félték az erejét és csodálták mindazokat az ajándékokat, amiket tőle kaptak. Istenítették a Földet, amely otthont, szállást és életet biztosított nekik. Nézd csak meg a régi mitológiákat, amelyekben fellelhető ez a motívum. Anyaként tekintettek rá, ki vigyáz a gyermekeire.

earth-day-heart.jpgA gyermekek száma viszont egyre csak szaporodott, gyarapította tudását, felfedezte és szép lassan igába hajtotta otthonát. Kíméletlenül kezdte átformálni világát a saját képére. Nem tisztelte már a természetet. Az adományt, amit kapott önnön zsákmányának tekintette. A bolygó uralkodó fajává vált és zsarnokként kezdett hódító útjába. Az erdők helyét átvették a városok, a terjeszkedés pedig teljes fajok kipusztulásához vezetett. 

Ez a hozzáállás, a féktelen pusztítás vezetett el a ma ismert világ képéhez. Az emberek egy részének viszont felnyílt a szeme és ráeszmélt tettének súlyosságára. Ezen felismer következtében 1970. április 22-én egy amerikai egyetemista David Hayes kezdeményezésére 25 millió ember emelte fel hangját a természet megóvásáért. Ezt az alkalmat nevezik az első Föld napjának.

Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott. Az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

De sajnos egyetlen nap kevés. Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2018-ban már több, mint 7 milliárdan lakunk bolygónkon. Az emberi igények egyre csak nőnek, a Föld tartalékai pedig kezdenek kimerülni. Nem tudatosítjuk, hogy a tetteink milyen következményekkel járnak. Egy játéknak fogjuk fel az egészet, ahol ha valami balul sül el az nem gond, mert betöltünk egy korábbi mentést és minden mehet tovább.

Helyette inkább tekintsünk rá úgy, mint színdarabra, amelynek egy csodálatos kék planéta, a Földünk adja a díszletét. Mit gondolsz, hogy milyen előadást lehet megrendezni egy rozoga színpadon, amely nincs karbantartva? Ahol a színészeknek minden lépésnél figyelniük kell és várják, hogy mikor dől össze az egész. Ezt tesszük az otthonunkkal, használjuk, leéljük, de közben elhanyagoljuk. Természetesnek veszünk mindent, amit tőle kapunk miközben rongáljuk.

ddb56ec8-bc0d-4148-9ce2-443aa42b0996.jpg

Az univerzumban szinte végtelen számú égitest kering, de mi jelenleg csak ezen egyen tudunk élni. Ezt soha ne felejtsd el. Mindannyiunk vállát hatalmas felelősség nyomja. Mi tesszük tönkre és csak mi tudjuk megmenteni. Kezdetnek legalább ezen az egy napon tegyünk Földünk megóvásáért. 

Végezetül megosztom veled Jókai Mór: Ültess fát! című versét, amelyből inspirációt meríthetünk.

"Ültess fát!
Hogyha másért nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája:
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát."

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

Táncolj és énekelj sokat!

A tánc és ének gyógyító ereje

Érezted már, hogy a belső feszültség szabályosan feszíti a tested? A stressz és a negatív ingerek hatására szinte robbanni tudtál volna? Tudod mi az, amivel a legegyszerűbb el tudod magadtól űzni ezeket az érzéseket?

tancolj.jpg

Sajnos ezekre a "tünetekre" sokan a nyugtatókban, alkoholban vagy a tudatmódosító szerekben látják a megoldást. Pedig van két sokkal könnyebb út, amivel le tudjuk rázni magunkról a negatív érzelmek béklyóit. Ráadásul ezek szinte minden embernél kéznél vannak. Ezek a tánc és az ének.

Már az ókori népek is tudták, hogy milyen erőt rejt magában az ének és a tánc. Gondolj csak az ősi törzsek sámánjainak táncára vagy istenekhez szóló dalokra. Lásd, hogy nem a levegőbe beszélek, ezen művészeti ágak egészségre gyakorolt pozitív hatásait a modern tudomány is elismeri. És nem csak a mi, hanem még az állatvilág esetében is mérhető eredmények születtek.

Miért perdüljünk táncra?

Az emberi kultúrák hajnalától kezdve a tánc az élet szerves része volt. Talán a legtermészetesebb és leginkább ösztönös a művészetek között. Mozdulataink, táncunk kifejezi a lelkünkben zajló folyamatokat, mentális állapotunkat. Sokan úgy tartják, hogy tánc közben egy rövid időre "magukon kívül" kerülnek. Ez az úgymond tudattalan, kevésbé kontrollált állapot segít abban, hogy olyan érzelmek, feszültségek is kijöhessenek, amire talán nem is gondoltunk. A tánc alatt ugyanis főleg a tudatalatti énünk aktivizálódik.

Taglejtéseink, testtartásunk és mozgásunk arra is megtanít, hogyan alakítsuk kapcsolatainkat a többi emberrel és környezetünkkel. A tánc öröme felszabadít, segít oldani a stresszt és a gátlásokat.

A táncolás során önfeledtek lehetünk, átadhatjuk magunkat a zenének és a mozdulatok szépségének. A tánc során sok érzékszervünk dolgozik, hallgatjuk a zenét, átadjuk magunkat a ritmusának, a mozdulatok pedig az egész testünket átmozgatják. Néhány perc táncolás után annyi boldogsághormon szabadul fel bennünk, ami egész napra feltölt energiával.

preschooler_dancing_05.jpeg

Talán mondanom sem kell, hogy a ritmikus mozgás egyaránt jó hatással van a testre és a szellemre. Felszabadít, átmozgat, oldja a stresszt és segít átlendülnünk a nehézségeken. Ráadásul biztosítja számunkra azt, amit a mai rohanó világunkban már egyre kevésbé tudunk megtalálni. Ez pedig egy rövid szünet a nagy hajtásban, amikor megszűnhet körülöttünk a világ, mert csak mi vagyunk, a zene és a tánc.

Lehet, most azt mondod, hogy nem szeretsz táncolni, mert kicsit ciki. De gondolj azokra a kisgyerekekre, akikben még nem alakult ez az érzet és nem nézik magukat mások szemével. Mivel nem akarnak senkinek megfelelni, ezért önfeledten adják át magukat a zenének. Sokszor vicces mozdulatokat tesznek és látványos kifejezik, hogy ezt mennyire élvezik. Bátran térj vissza ebbe az állapotba.

Ha pedig még mindig kicsit szégyenlős vagy, akkor van egy nagyon egyszerű megoldás: csak magadnak táncolj, otthon egymagad. Ahol senki nem lát és bátran elengedheted magad akár a tükör előtt is.

Miért énekeljünk?

Elsősorban azért, mert az éneklés erősíti immunrendszerünket és stresszoldó hatású. "Rezgésbe hozza" agyunkat és megnöveli életörömünket. És az éneklés megnyithatja kapuit a spiritualitáshoz. Mindegy, hogy valaki profi vagy amatőr. Mindennek elérése érdekében nem kell szépen énekelnünk, csak teljes odaadással.

Az éneklés gyógyító erejéről szóló tudás az emberiség történetének régmúltjáig nyúlik vissza. Vegyük a kőkorszaki sámánokat, akik hangjuk segítségével transzba estek és gyógyító szertartásokat hajtottak végre. A XXI. századi pszichológiai kutatások bizonyították, hogy az éneklés valóságos "életelixír". Segíthet legyőzni a hétköznapok nehézségeit, helyreállítani testi és lelki egyensúlyunkat. Ezért nem az a fontos, hogy szépen vagy tökéletesen énekelünk, hanem a belső ráhangolódás. Minél több odaadással tudunk énekelni, minél inkább szívből jön az ének, annál erősebb a hatása.

child-singing-loud_shutterstock_75982054.jpg

Az éneklés segít az érzelmek szabályozásában is, javítja hangulatunkat és boldogító hatású. Az éneklés valódi antidepresszáns, de mellékhatásai nincsenek. Természetesen mindez csak akkor érvényesül, ha az éneklés nem külső kényszer hatására történik, hanem kellemes atmoszférában zajlik.

A tánchoz hasonlóan az énekléssel a fizikai testünk állapotát is tudjuk javítani. Éneklés közben meghosszabbodik a kilégzés, a belégzés pedig mélyebbé válik. Ez azt jelenti, hogy több oxigént veszünk fel, így minden egyes sejtünk több oxigénhez jut. Ennek következtében az éneklés hatására immunrendszerünk is aktívabbá válik.

Arról nem is beszélve, hogy zene és az énekszó csodálatos hatással van szívünkre. Bebizonyosodott, hogy a szív alkalmazkodóképessége a profi énekeseknél megegyezik a hosszútávfutókéval. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres éneklés jelentős mértékben képes szívünket erősíteni. Ezzel egyúttal erősödik ellenállásunk az infarktussal, magas vérnyomással és agyvérzéssel szemben.

Egy dolgot nagyon fontos kihangsúlyozni, mindenki tud énekelni! Afrikában él egy mondás, miszerint: "ha tudsz beszélni, énekelni is tudsz". Szakítanunk kell azzal a szemlélettel, hogy az éneklés tudás és teljesítmény kérdése. A gyerekek is ösztönösen szívesen és felszabadultan énekelnek, míg el nem bátortalanítják őket. Fontos bátorságot merítenünk annak érdekében, hogy az önkifejezés e csodálatos formáját újra felfedezzük magunknak.

Tehát nem kell azonnal kiállnod egy színpadra több száz ember elé. Akár a tánc, ez is főleg neked szól, ezért magadnak énekelj, amikor csak tudsz. Ha nem hall senki, akkor bátran engedd ki a hangod minden gátlás nélkül.

A táncot, a nevetést, az éneklést a gyerekek a "théta szintről" hozzák, és ennek gyógyító erejében lubickolnak, Ahogy felnövünk az idő múlásával elfeledjük ezt. De elárulok neked egy titkot, még most is hozzáférhető ez az állapot számodra.

blonde-blur-close-up-164826.jpg

Mindannyian tudjuk, hogy a gátlásaink mennyire tudnak hátráltatni. Ahogy haladunk a felnőtt kor felé, úgy egyre több dolgot cikinek érzünk. Ennek oka, hogy túl nagy szerepet hagyunk mások véleményének. Nem azt nézzük, hogy nekünk mi lenne a jó, hanem, hogy mit szólnak hozzá mások. Akár csak a tánc és az éneklés esetében. Inkább állunk csendben, mozdulatlanul, mert félünk mások reakciójától. Számodra is ismerős ez az érzés?

És, ha azt mondom, hogy tudunk neked segíteni a visszatartó gátjait leküzdésében? Túl szép, hogy igaz legyen? Pedig az, hidd el nekem, a II. Életmód Táborban a fiataljainknak 3 nap sikerült lebontaniuk a belső falaikat. És július 6.-8. között a III. Életmód Táborban te is megtapasztalhatod azt, amiről most írok. Három nap alatt megismerhetsz egy teljesen új gondolkodásmódot, aminek segítségével lerázhatod magadról a láncokat. Annyi a dolgot, hogy regisztrálsz, eltöltesz 3 fantasztikus napot és megszerzed a tudást.

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

Az ölelés ereje

Mit gondolsz mennyire fontos egy ölelés? Csak egy egyszerű gesztus vagy az érzelmek kifejezése? Tudod, hogy valójában milyen mélyebb jelentést hordoz magában?

oleles_fokep.jpg

Sokak életében olyan természetes, mint a levegő, addig mások csak ritkán érezhetik. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy fontosnak érezzük magukat, hiszen ez az egyik legelemibb emberi igényünk, amit elsősorban a párunkkal szeretnénk kielégíteni. De valójában nem csak a szerelmünk átkarolásával érezhetjük a melegséget, a felénk áradó pozitív energiát.

Sok éven át én is azt gondoltam, hogy csak a párunkat és a családtagjainkat lehet megölelni. Én magam nem is gyakran szoktam ölelkezni, mivel nagyon nyálasnak, érzelgősnek tartottam. Egészen 2012-ig, a már sokszor "megénekelt" Átalakulásom kezdetéig éltem ebben a hitben. Tisztán emlékszem az első önfejlesztéssel kapcsolatos budapesti rendezvényre, amin részt vettem. Ahol azt az egyszerű feladatot kaptuk, hogy öleljünk meg három ismeretlen embert a teremben. 

Én meg nagy szemekkel néztem, hogy most mi van? Milyen helyre kerültem? Kicsit még kétkedve, de belementem és akkor kezdtem megérteni, hogy miről szól valójában. Miért ódzkodunk egy olyan dolgoktól, amit ha mélyebben megértünk, akkor egy más nézőpontból kapunk választ? Ha megölelünk valakit, annak hatására az egész testünket átjárja egy jóleső érzés, ráadásul semmilyen külsődleges dolog nem kell hozzá, hiszen mindig ott van kéznél.

oleles_pexels.jpegIdővel világossá vált számomra, hogy az ölelés a kommunikációnak egy olyan formája, amivel egyszerűen bármit kifejezhetünk, amit nem tudunk, vagy nem akarunk szavakba önteni, és ami még hozzá tartozik, hogy sosem marad viszonzatlanul. Hab a tortán, hogy még gyógyír is a léleknek.

Lehet még te sem gondoltál bele, hogy az ölelés mekkora erőt rejt magában. Főleg igaz ez a mai világunkra, amikor az emberi kapcsolatok, és a fizikai kontaktus kezdenek a háttérbe szorulni. A személyes beszélgetések helyét átveszik a online pötyögések és a videochat-es társalgások. Ezzel pedig pont az egyik legfontosabb tényező a valódi emberi kapcsolatok kerülnek a süllyesztőbe.

Szép lassan a fiatalok a telefonjaikhoz hasonlóan átváltanak android üzemmódba. Elfelejtik kezelni az emberi kapcsolatokat, az érzelmeik felismeréseit és kimutatását. Keményen hangzik és sötét jövőképet fest le, de egy olyan kor képe kezd kirajzolódni, mikor egy kisgyermek az anyukája helyett inkább egy tabletet ölelget.

Biztosra veszem, hogy nem mondok újat azzal, hogy az ölelés kellemes érzés a léleknek. Bizonyára már te magad is átélted. Viszont, ha azt mondom, hogy a fizikai testedre is nagyon pozitív hatásokat fejt ki? Hihetetlennek hangzik? Pedig igaz, ezek bizonyított tények, amelyeket meg is osztok veled.

17309065_1220128571428463_1058470496061483971_n.jpgKépzeld el, hogy az ölelés képes csökkenteni a magas vérnyomást, az egyik legjobb természetes gyógyszer a stressz kezelésében. Arról nem is beszélve, hogy elősegíti a szolidaritást, a bizalom és a biztonságérzet kialakulását. Úgy akár, egy csecsemő az édesanyja karjában. 

Szinte szükségszerű velejárója, hogy az ember közben lelassul, lélegzik pár mélyet, átadja magát a másiknak. Ez türelemre és odafigyelésre tanít, ugyanis aki nem felületesen ölel, az odafigyel a másikra, megérzi őt, és ad magából egy keveset.

Egy ölelés sokkal többet jelent, mint két test érintkezése. A mélyebb jelentése, hogy nem félsz közel kerülni egy másik emberhez, el tudsz lazulni, egy védett helyen érzed magadat, ahol megértenek. Paulo Coelho szívhez szóló gondolata szerint: "valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk".

A mi  életünkben ezért lett az ölelés egy teljesen természetes köszönési forma. Gondolok itt a családomra, a barátaimra, a munkatáraimra és az egész Vulkán Társulásra. Minden találkozónkon szívből jövő öleléssel köszöntjük egymást. Tudjuk, hogy mennyire fontosak az őszinte kapcsolatok és az érzelmek kifejezése.

oleles_lacross.jpeg

Ezt tanítjuk és adjuk át a hozzánk érkező fiataloknak. Azt, hogy ne féljenek kimutatni az érzelmeiket és tudják kezelni a feléjük áramló behatásokat. Eddig minden alkalommal boldogan tapasztaltuk, hogy mennyire gyorsan képesek megnyílni egy olyan közegben, ahol érzik a bizalmat.

Minden ember természetes igénye, hogy szeretve érezze magát. Az első lépés viszont, hogy mi szeressük magunkat. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az önismeret és elfogadás. Ezt is tanítjuk a hozzánk érkező fiataloknak. Ezt te magad is megtapasztalhatod és velünk együtt átérezheted 2018. július 6.-8. között a III. Életmód Táborban. Nincs más dolgod, mint az alábbi linken regisztrálni, eljönni és elsajátítani egy olyan tudást, ami teljesen átformálja az életed. Soha többé nem leszel ugyanaz az ember, aki korábban voltál.

Nem kell hinned a szavamnak, higgy a saját szemednek. Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

"A saját magad boldogsága érdekében a mai napon ölelj meg valakit és mond el neki, hogy mit érzel. Hidd el, csodálatos dolog fog utána történni. Az ölelés gyógyír mindenre!"

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

A tanító tanítása

Elizabeth Silance Ballard: Three Letters

A mai nap szeretnék neked egy csodálatos és megható történetet bemutatni a tanításról és odafigyelésről Elizabeth Silance Ballard tollából.

tanito_tanitasa.jpg

Sok évvel ezelőtt Mrs. Thompson tanító néni ötödikes osztálya előtt állt, és azt a hazugságot mondta a gyerekeknek, hogy mindegyiket egyformán szereti. De ez lehetetlen volt, mert az első sorban Teddy olyan rendetlen és figyelmetlen kisfiú volt, hogy Mrs. Thompson valójában élvezettel írt a feladataira vastag piros ceruzával nagy X jeleket, és a lap tetejére pedig legrosszabb érdemjegyet.

Egy napon Mrs. Thompson a gyerekek régi bizonyítványait nézte át, és megdöbbent Teddy előző tanítóinak bejegyzésein.

,,Teddy tehetséges gyerek, gyakran jókedvűen kacag. Munkáját pontosan végzi és jó modorú. Öröm a közelében lenni" - írta első osztályos tanítója.

Másodikban így szólt a jellemzés: ,,Teddy kitűnő tanuló, osztálytársai nagyon szeretik, de aggódik, mert édesanyja halálos beteg. Az élet Teddy számára valódi küzdelem lehet."

Harmadik osztályos bizonyítványában ez állt: ,,Édesanyja halála nagy megrázkódtatás számára. Igyekszik mindent megtenni, de édesapja nem nagyon törődik vele."

Negyedik osztályos tanítója ezt írta: ,,Teddy visszahúzódó és nem sok érdeklődést mutat az iskola iránt. Nem sok barátja van, és néha alszik az osztályban."

Ezeket olvasva Mrs. Thompson ráébredt a problémára és elszégyellte magát.

letoltes_1.jpgMég rosszabbul érezte magát, amikor a karácsonyi ünnepségen tanítványai fényes papírba csomagolt, gyönyörű szalaggal átkötött ajándékait bontogatta, és köztük meglátta Teddy ajándékát, a fűszeresnél kapható vastag barna papírba bugyolálva. Mrs. Thompson a gyerekek előtt bontotta ki az ajándékokat, és gondosan nyitotta ki Teddy csomagját. Néhány gyerek nevetni kezdett, amikor meglátta a kövekkel kirakott karkötőt, amiből néhány kő hiányzott, és mellette egy negyedüvegnyi parfümöt. De a gyerekek nevetése abbamaradt, amikor hallották, ahogy Mrs. Thompson felkiált:

,,Milyen szép karkötő!", és látták, hogy felveszi a karkötőt és csuklójára cseppent a parfümből.

Teddy egy kicsit tovább maradt az iskolában, hogy megszólíthassa:

,,Mrs. Thompson, ma olyan volt az illata, mint valamikor anyukámé." Mrs. Thompson sokáig sírt, amikor a gyerekek elmentek. Attól a naptól kezdve nem olvasást, írást és matematikát tanított. Elkezdte a gyerekeket tanítani.

Mrs. Thompson különös figyelmet szentelt Teddy-nek. Ahogy dolgozott vele, Teddy elméje mintha életre kelt volna. Minél több bátorítást kapott, annál gyorsabban reagált. Év végére Teddy az osztály élére került, és már azért volt hazugság, hogy minden gyerekeket egyformán szeret, mert ő lett a legkedvesebb diákja.

Négy évvel később egy üzenetet talált Teddy-től, amit az ajtaja alatt csúsztatott be. Az állt benne, hogy ő volt élete legjobb tanítója. Azt írta, hogy befejezte a középiskolát, és az osztályában a második legjobb tanuló volt.

Négy évvel később egy újabb üzenet érkezett, amiben azt mondta el, hogy bár voltak nehéz időszakok, kitartott tanulmányai mellett, és hamarosan egyetemi diplomát szerez, legmagasabb kitüntetéssel.

the-teacher-giving-a-hug-to-her-pupil_bs3bmtcig_thumb.jpgMég négy év telt el, és újra levél érkezett Teddy-től. Ebben elmondta, hogy miután megszerezte diplomáját, elhatározta, hogy tovább tanul. Hozzátette, hogy még mindig Mrs. Thompson a legjobb és legkedvesebb tanára, aki valaha is volt. Ez alatt a levél alatt az aláírás hosszabb volt: Dr. Theodore F. Stoddard.

A történetnek nincs vége itt. Azon a tavaszon újabb levél érkezett.

Teddy elmondta, hogy találkozott egy lánnyal, és nősülni készül, és kérdezte, hogy Mrs. Thompson elfoglalná-e a vőlegény édesanyja számára fenntartott helyet. Természetesen elfogadta a meghívást.

A régi karkötőt vette fel, amiről kövek hiányoztak, és azt a parfümöt cseppentette magára, amire Teddy úgy emlékezett, hogy utolsó együtt töltött karácsonyukkor viselte az édesanyja.

Megölelték egymást, és Dr. Theodore F. Stoddard Mrs. Thompson fülébe súgta: ,,Köszönöm, Mrs. Thompson, hogy hitt bennem. Hálásan köszönöm, amiért segített nekem, hogy fontosnak érezzem magam, megmutatta nekem, hogy számítok, és az életem érték."

Mrs. Thompson könnyekkel a szemében visszasúgta:

,,Tévedsz Teddy. Te voltál az, aki megmutattad nekem, hogy számítok, és az életem érték. Amikor találkoztam veled megtanultam, hogy hogyan érdemes tanítani."

Engem nagyon meghatott Teddy és Mrs. Thompson meséje. Egy kis odafigyeléssel minden gyermek szárnyra kaphat. Tanárként vagy szülőként sokszor nem látunk bele egy gyerek fejébe, csak azt vesszük észre, hogy romlanak az eredményei. Ezek mögött szinte mindig lelki problémák húzódnak.

475130471-58ac9aa85f9b58a3c944e9b1.jpg

Fordítsunk figyelmet gyermekeinkre, hiszen ők jelentik a jövőt, amire lehet építeni. Ezért hívtuk életre a Vulkán Társulást, hogy az utánunk következő generációnak megadjuk a boldoguláshoz szükséges tudást.

Folytatjuk tovább a munkánkat a kitűzött célunk eléréséért, aminek az idei legnagyobb mérföldköve a 2018. július 6.-8. között megrendezésre kerülő III. Életmód Tábor. Gyere el és szerezd meg az életed átformálásához szükséges tudást. 

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

vulkan.tarsulas@gmail.com

vulkan.zdruzenie@gmail.com

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök

 

Vajon a kiváló tanulókból lesznek a legsikeresebb felnőttek?

Vajon felnőve mi lesz a kitűnő tanulók sorsa? Mennyit érnek az iskolai osztályzatok a való világban?

kivalo_tanulo.jpg

Minden szülő vágya, hogy gyermeke kitüntetett tanuló legyen. Azt mondják, tanulj keményen, és sikeres leszel. Általában igazuk is van. Viszont nem mindig!

A következőkben bemutatom neked egy amerikai kutatócsoport munkáját, amelyben több száz egykori, középiskolában osztályelső pályáját követték nyomon, hogy megtudják mi lett a sorsuk a felnőtt életben.

A vizsgált tanulók 95 százaléka folytatta a tanulmányait egyetemen vagy főiskolán. Hat éven belül a 60 százalékuk meg is szerezte a diplomáját. Sőt, többségük jóval átlag feletti eredménnyel végzett. Azt kijelenthetjük, hogy a kitűnő középiskolai bizonyítvány jó eséllyel jelzi előre az egyetemi sikereket.

Mi történik velük az egyetem után?

Az osztályelsők többsége a diploma után sem okoz csalódást. 90 százalékuk a szakmáján belül helyezkedik el, 40 százalék pedig egyenesen vezető pozícióban. Megbízhatóak, kiszámíthatóak, tanultak, és többségüknek minden mérték szerint jó élete van.

good-grades-765x510.pngViszont mit gondolsz, hogy az egykori eminensekből hányan fogják lenyűgözni a világot? Hányan lesznek kiemelkedő vezetők, közismert művészek vagy feltalálók? Szerinted közülük fog kikerülni egy Bill Gates, Steve Jobs, Margaret Thatcher vagy J.R.R. Tolkien? Válasz sajnos egyértelmű: nem!

Az egykori éltanulók többsége sikeres a munkájában, és jó eredményeket ér el. De a nagy részük sosem jut be a legsikeresebbek közé. Beleolvadnak a rendszerbe, nagyon jól működtetik, de sosem változtatják azt meg.

Úgy tűnik, hogy azok a tulajdonságok, amelyek az átlag fölé emelték őket az iskolában, a felnőtt életben már a kreatív teljesítmények akadályává válnak.

Mi az oka, hogy az iskola éltanulói később nem tudnak kiemelkedően sikeresek lenni?

Ennek két egyszerű oka van, az egyik, hogy az iskola nem az okosakat értékeli. Durván hangzik? Mindjárt elmagyarázom.

Régóta ismert tény, hogy az intelligencia és az iskolai osztályzatok között gyenge az összefüggés. Vagyis, nem mindig a legokosabb, a legmagasabb IQ-val rendelkező diákok kapják a legjobb jegyeket. Az iskolák alapvetően azokat a diákokat jutalmazzák, akik szót fogadnak, beállnak a sorba és mindig azt csinálják, amit mondanak nekik.

Ehhez pedig nagyon célszerű eszköz az iskolai osztályzás. Az intelligencia mérésére nem alkalmasak, de azt kitűnően megmutatják, hogy milyen a diák önfegyelme, mennyire céltudatos, és hogy képes-e alkalmazkodni a szabályokhoz. A mai oktatási rendszerben alapvetően azok érnek el jó eredményt, akik elfogadják a rendszert, és jól tudnak hozzá alkalmazkodni.

Ami meglepő az egészben, hogy az osztályelsők közül sokan maguk is beismerik, hogy osztályukban nem ők voltak a legokosabbak. A jó jegyeiket a kemény munkának, kitartásnak és sok tanulásnak köszönhetik. Mások szerint a siker kulcsa az volt, hogy pontosan úgy tudták visszaadni az anyagot, ahogy azt a tanár elvárta. Röviden, számukra nem maga a tanulás, az új ismeretek megszerzése volt fontos, hanem, hogy jegyeket szerezzenek.

Saját tapasztalatból és több ismerősöm visszajelzéséből halottam ugyanezt az állítást. A 30 éves osztálytalálkozónkon is kiderült, hogy nem az egykori legjobb tanuló tartja magát a legokosabbnak és legsikeresebbnek. 20 év után jött rá, hogy eddig nem is a számára megfelelő területen dolgozott.  

A másik fent említett ok, hogy az iskolák a generalistákat tartják a legtöbbre. Úgy képzeld el, mint a hadseregben, azokat értékelik, akik mindenben egyformán jók, nincs gyengeségük, de nincs kiugró tehetségük sem. Aki az iskolában akar kitűnővé válni, az hiába szereti az irodalmat, művészetet, nem foglalkozhat csak azzal, hiszen meg kell tanulnia a matematikát és a földrajzot is. Soha nem szentelhetik teljes mértékben az idejüket és energiájukat az érdeklődésüknek megfelelő tantárgynak.

18kwv45hg5v85jpg.jpg

A munkahelyeken viszont nem azokat becsülik meg, akik minden területen kiemelkedőek, hanem azokat, akik a saját szakterületükön kiválóak. Egy építésznek nem kell érteni a tortakészítéshez, egy szakács nem fog azért finomabb ételeket készíteni, mert tudja ki volt az utolsó Árpád-házi király. A munka során a legtöbb embernek specialistává kell válnia, és a saját területén kell jónak lennie.

A legszomorúbb az egészben, hogy legtöbbször azok szenvednek a legjobban az iskolában, akik valóban szeretnek tanulni. Azok a diákok, akiket egy adott téma érdekel kiemelten, és abban akarnak fejlődni, nyomasztónak találják az iskolai rendszert. A kitüntetettek viszont gyakorlatiasak. Követik a szabályokat, és a jó jegy nekik fontosabb, mint a mély megértést.

Említhetném akár Szent-Györgyi Albert csodálatos gondolatát, miszerint: "A mai oktatásügyet tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe." Nézete szerint a fej gondolkodásra való, a könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent a fejben tartani. 

Én ezt a gondolatot átfordítva a XXI. századra úgy tudnám megfogalmazni, hogy köszönhetően a mai technikának és a világhálónak, nagyjából 3 másodperc alatt találsz meg bármit. Legyen az egy évszám, egy matematikai képlet vagy mű tartalma. Na itt van szükség egy hatalmas paradigmaváltásra az oktatási rendszerben.  

Hogy kiből lesz sikeres ember, azt a középiskolai és egyetemi eredmények alapján nem lehet megjósolni. Ezért neked sem kell aggódnod, ha nem vagy szín jeles. Ne akarj mindenben a legjobb a lenni. Helyette találd meg azt a területet, amelyben ki tudsz teljesedni, amit szeretsz csinálni.

1_2.jpg

Azt nem tudjuk neked megmondani, hogy melyik ez, mert ezt igazából csak te érzed. Abban viszont tudunk neked segíteni, hogy a felszínre hozd és azt is meg tudjuk neked tanítani, hogyan érd el a célodat. Jól hangzik?

Saját magad győződj meg arról, hogy ezek nem csak szép szavak. Jelentkezz a 2018. július 6. - 8. között megrendezésre kerülő III. Életmód Táborba és szerezd meg a tudást, amellyel megváltoztathatod az életed!

Várunk Téged, csatlakozz hozzánk!

vulkan.tarsulas@gmail.com

vulkan.zdruzenie@gmail.com

Namaste!

Mikóczi Ferenc - Vulkán Társulás, elnök