A fejlődés az életünk természetes és nagyon fontos része. Ez alól a tudomány és a technika sem képez kivételt, amely az elmúlt 50 évben nagyobb fejlődésen ment keresztül, mint az azt megelőző 500 évben. De az előrehaladásnak is megvan az árny oldala.

10 évvel ezelőtt még, mikor arról volt szó, hogy a gyerek játékfüggő a legtöbben a tinikre gondoltunk. 15-16 éves srácokra, akik naphosszat ülnek az Xbox vagy a számítógép előtt. Az utóbbi években az olló nagyobbra nyílt. A gyerekek már 4-5 éves korukban rákapnak a virtuális játékokra. Sokszor látjuk, hogy óvodás kisgyerek az Iphone-on vagy a tableten játszik. Van szülő, aki még örül is neki, hiszen a gyerek addig is csendben van és lehet tőle dolgozni vagy tévézni. Ráadásul el is lehet dicsekedni, hogy a 4 éves Pistike jobban ért a mobilhoz, mint az apukája. Közben észre sem veszi, hogy ő maga szoktatta rá a gyereket a kütyükre.

Viszont mikor már észbe kapott és tenni akar ellenne, nagyon komoly ellenállásba fog ütközni. Ha el akarja venni az 5 éves gyerektől a tabletet az szinte biztos, hogy egy hisztiroham lesz a vége. De a kicsiknél ez a módszer még működik. Ebben a korban 3 nap is elég telefon nélkül, hogy a gyerek leszokjon az állandó képernyőnyomkodásról. Az már egy másik dolog, hogy 2 másodperc alatt vissza is tud esni.

Nagyobb, tinédzser korban már más a helyzet. Itt nem fog beválni az eldugós stratégia vagy az, ha eltiltjuk a PlayStation-től vagy a számítógéptől. Ahogy nálunk is elterjedtek az online játékok úgy lett egyre nagyobb probléma a játékfüggőség. Sokszor a napi teendőit is elhanyagolja csak azért, hogy belemeneküljön a virtuális világba. Mert sokan bizony ezt teszik, elmenekülnek a valóság elől. Nem akar vagy nem tud szembenézni a valós problémáival. Rengeteg kétség és bizonytalanság van benne saját magával szemben. A való világban egy lúzernek, senkinek érzi magát. De például Azeroth világában ő egy harcos, aki nem fél semmitől, akit mindenki tisztel.

A szülőnek ezt kell felismernie, hogy mi az oka annak, hogy a gyereke játékfüggő lett. Fontos szempont, hogy rájöjjön mennyi idős korában alakult ki. Sok szülő nem tudja mekkora kockázatot rejt magában a virtuális világ. Azt gondolja, jobb, mintha drogozna vagy cigarettázna. De hosszútávon ugyanolyan kockázatot rejt magában.

A játékfüggőségre is igaz, hogy sokkal könnyebb megelőzni, mint kezelni. Ne adjuk telefont egy kicsi gyerek kezébe, csak azért, hogy lefoglaljuk. Ne vegyük természetesnek, hogy a nagyobb gyerekek órákat ülnek a gépek előtt, és tudjuk jól, a tiltás sem fog beválni.

"Na de akkor most mit tegyek?" - kérdezheti az aggódó szülő.

A kulcsszó a szabályozás és a mértékletesség. Engedjük, hogy a gyerek játszon, de mi szabjuk meg, hogy mennyit és mikor. Mondjuk ülhet a számítógép előtt délután félórát, azután, hogy megtanult és elvégezte a házi feladatot. Vagy jelöljünk ki napokat, mikor játszhat és nincs különórája.

A legfontosabb, hogy figyeljünk oda a gyerekeinkre. Ne neveljünk droidokat, akik az átvitt értelemben, de "gépekre kötve" élik az életüket.       

Namaste!

Mikóczi Ferenc