Tényleg a lehető legjobb világban élünk? Szerinted nem tudnánk egy sokkal boldogabb társadalmat létrehozni? Vajon milyen jövő vár ránk, ha ma nem kezdünk el rajta dolgozni?

Te hogyan képzeled el az emberiség jövőjét?

Képzelj el egy olyan világot, ahol az embereket nem az önös érdeket vezérlik. Ahol egymás eltaposása helyett mások megsegítése lenne a természetes. Az emberek nem ölnék egymást egy darabka földért vagy terrorizálnák egy ideológia mögé bújva. A híradások nem a tragédiákról, a pánikkeltésről szólnának. Az iskolákban a gyermekek fejét nem felesleges tudással tömnék, hanem felkészítenék őket a valódi élet kihívásaira.

Én így képzelem el a szebb holnapot. Viszont ehhez az alapokat ma kell leraknunk. Lehet azt gondolod, hogy naiv vagyok, álomvilágban élek. Sokszor hallom, hogy egy ember kevés ahhoz, hogy a világot átformálja. Ezért törődnek bele legtöbben a sorsukba, mert kevésnek érzik magukat vagy félnek. Félnek az akadályoktól, a kihívásoktól, a bukás veszélyétől.

Szerinted az ősember nem félt elhagyni a barlangját? Nem rettegett az ismeretlen veszélyes világtól? Nagyon is félt. De megtette az első lépést, mert ő is tudta, érezte, hogy az élet a barlangon kívül várja. 

Nekünk XXI. századi embereknek is meg kell tennünk az leső lépést, hogy szebb holnap várjon ránk. Ennek az alapja pedig a mai fiatalokban rejlik. Ők jelentik a kulcsot egy boldog jövőhöz. Hiszen mi történne, ha nem fordítanánk rájuk kellő figyelmet? Hogyan változna bármi is, ha minden maradna a régi mederben és ugyanazt a mintát mutatnánk nekik, amit mi is láttunk?

Egy olyan világban élünk, ahol gyakorlatilag megszűntek a határok. Az információ és a tudás szabadon áramlik. Itt vagyunk Európa szívében, ahol sorra vesszük át a nyugatról áramló szokásokat, tesszük magunkévá a trendeket. Egy nagyon fontos területről azonban rendszeresen elfeledkezünk, vagy talán szándékosan nem veszünk róla tudomást.

Hiába férünk hozzá új oktatási módszerekhez, a mai rendszer csökönyösen ragaszkodik egy mára elavult nézethez. A diákokat túlterhelik a tanórákon, felesleges adatok tömkelegével fárasztják le őket. Nem beszélve az osztályzási rendszerről, amely 5 kategóriába akar besorolni több ezer tanulót.

Ha ezen az úton járunk tovább akkor ne is várjunk komoly változásokat. Ugyanúgy fognak vélni a világtól ahogy ma a legtöbben. Viszont ha megváltoztatjuk a játékszabályokat ("Game change"), és az életre neveljük őket, akkor gyökeres változásokat érhetünk el. Ha az álmaik lerombolása helyett azok felépítésére és elérésére neveljük őket, akkor félelem helyett örömmel fognak tekinteni a jövőbe.

Én teljes szívemből hiszek egy szebb holnapban. Egy olyan világot látok a szemem előtt, ahol a komor arcokat felváltja a mosoly, a gyűlölködést a szeretet, az előítéletet az elfogadás.  

Ezen dolgozunk nap, mint nap. Ezért hoztuk létre a Vulkán - tehetséggondozó társulást. Ebben a szellemben szerveztük meg a III. Életmód Tábort. 

Minden pillanat egy lehetőség a választásra. Belekapaszkodhatunk a múltba, vagy elfogadhatjuk a változást. És engedjük, hogy kibontakozzon előttünk egy szebb jövő. Bárhogy is legyen, egy új nap közeledik. A kérdés az, hogyan alakítjuk. Marad minden a régiben és élünk tovább félelmek fogságában vagy beengedjük az új tudást és elkezdjük építeni a boldog holnapot. Miénk a választás.

Namaste!

Mikóczi Ferenc - író, vállalkozó, mentor